Death in the Saddle (Nyeregben) 3.03

Időnként előfordul, hogy az ember összejön a haverjaival, és ha a hangulat olyan, felvetődik egy téma, amiről valakinek eszébe jut egy idétlen vicc, amire valaki más rákontráz, amiről persze a harmadiknak is eszébe jut valami marhaság, míg végül mindenki agya már csak az ökörködésen jár. Elképzelem, hogy valami hasonló történhetett a Bones íróival, amikor ezt az epizódot összehozták.

Szerettem, amikor a Bones – időnként – nem vette komolyan magát, csak félig-meddig, és ilyen könnyed hangvételű sztorikat produkált, mint a Death in the Saddle. (A múlt idő annak köszönhető, hogy manapság a Bones – hogy stílusosan fogalmazzak – átesett a ló túloldalára, és úgy általában nemigazán veszi komolyan magát, ami már nem olyan vicces.) Ez a rész egy véget nem érő poénáradat, néhol öniróniába hajolva. Ami nem baj, mert a témát, a fetisiszta szexjátékokat, ha jól emlékszem már pl. a CSI is feldolgozta, de a Bones – hűen önmagához – ennek egy jóval lightosabb verzióját adja elő, így valódi megbotránkozást maximum a lovacskázók nevetséges kosztümjei válthatnak ki.

Az ügy sem okoz sok kínt nekünk, Annie Oakley-ról már az első képkockákon lerí, hogy nem fél bepiszkolni a kezét, talán csak a naiv póniszerelem-monológja az, ami átmenetileg megvezetheti a nézőt. A feleség aranyos és egyszerű, egy pillanatig sem hiszi el az ember, hogy megölte volna a férjét. Thor arrogáns, de az akcentusán kívül semmi veszélyes nincs benne. A Lucky-t játszó színészről pedig sosem feltételezné az ember, hogy a hidegvérű gyilkos szerepére castingolták volna. A hentessrác maradt utolsó gyanúsítottnak, de túl sokáig róla sem képzelhetünk ilyesmit. Indok? Féltékenység, nem vitás, csak az nem világos, hogy kinek kire kellene annak lennie.

S ha már a nyomozás nem meríti le az agyi kapacitásunkat, akkor a rekeszizmainkra kell hatnia. Boothnak az első jelenettől az utolsóig fülig ér a szája, és ha ő jól szórakozik, akkor többnyire mi is.

Brennan: Van egy lábam...
Cam: Nekem is.
Booth: Találjatok egy harmadikat, és le leszek nyűgözve.

Egy kicsit fejre is állnak a szerepek: általában Brennan szokott minden konvencionális dologból gúnyt űzni, hogy Booth megvédhesse a tradicionális értékeket, itt viszont Brennan az, aki komolyan veszi a lovacskázókat és "kultúrájukat", míg Booth nem bírja ki, hogy ne süssön el folyton valamilyen poént a rovásukra. Azért Bonesnak is osztottak lapokat a szövegírók bőven, még ha hendikeppel indul is a viccek világában (ami neki új poén, azt még Booth 5 éves kisfia is ismeri).

Brennan: Arisztotelész magasztalta a meglovagolásban rejlő élvezetet.
Booth: Arisztotelész azt is gondolta, hogy az emberi szív célja a matekproblémák megoldása.
Brennan: Meglep, hogy tudsz erről.
Booth: Még kiderül, hogy okosabb vagyok, mint egy ötödikes. (Igen, ez egy utalás a vetélkedőre, ami ugye Amerikából került hozzánk. És nem, Brennan nem veszi a lapot.)

Booth: Akkor mi legyen? Vissza az Ambassadorába?
Brennan: Gyia! (és még csettint is egy párat a nyelvével)
Booth: Ne... Ne mond ezt. (Miután Brennan korábban arra célzott, hogy valakit ez izgat fel.)

A lovas referenciák mellett ott van még Brennan zsarus "szerepjátéka":

Booth: Mi volt ez a hazudozás? Hogy hangfelvételünk van, meg szexuális kellékek közszemlére tétele?
Brennan: Szerepjáték volt. Eljátszottam a hájfej és jó zsarut (eredetiben: lard ass and good cop, ami szó szerint a hájas seggű és a jó zsaru).
Brennan: Seggfej és rossz zsaru, Bones. Seggfej és rossz zsaru (hard ass and bad cop, kb. a keménykezű és a rossz zsaru).

Brennan: Álljon meg vagy herén rúgom!(...)
Booth: Tudod mit, te meg én még dolgozunk ezen a zsarudumán.

S ha már a szex a központi téma, mosolyogjunk ezen is:

Hodgins: Angelát hipnotizálni fogják.
Brennan: Miért?
Hodgins: Mélyre hatol a tudatalattijába, hogy eszébe jusson a férje neve. Így megtaláljuk, elválik tőle, mi összeházasodunk, és boldogan élünk mindörökké.
Brennan: Nem fogtok örökké élni.
Cam: Azt hittem, van neve.
Booth: Minek van neve?
Cam: Angela férjének.
Hodgins: Birimbau. De a magándetektívünk szerint ez egy gúnynév.
Booth: Sok minden kiderül egy gúnynévből.
Brennan: Birimbau az..."kis furulya". Brazilul. (Hodgins, Booth és Cam mosolyognak.) Mi az?
Booth: A "kis furulya"?
Hodgins: Engem máris eltöltött egy jóleső érzés.

Booth: Ez valamiféle szexes dolog?
Brennan: Hogy jöttél rá ilyen gyorsan?
Booth: A fickó azt mondta "fantázia". Én csak vettem az akadályt.

És még mindig nem fogytunk ki a poénokból: Brennan versenyezteti a húst és a csontot, hogy melyik árul el többet a gyilkosságról; Cam egy korábbi hipnotizálásnak hála kotkodácsol, ha valaki kávét emleget; Hodginst mindig lekörözi Zack, és ellopja a személyes dicsőségét (határozottan nem a labor királya); aztán Jack megkötözi Camet, hogy bemutassa, mit tettek az áldozattal, majd otthagyja. Helyzetkomikum és még több csattanó riposzt.

Talán csak az angelás mellékvágány ad némi pihenőt a nézőnek, még akkor is, ha ennek köszönhetően olyan adalékokkal leszünk gazdagabbak, mint hogy Angela Brazíliában egy bűvész segédje volt egy cigány-karneválon, és az egyik trükk során a fejét egy alligátor szájába dugta, vagy hogy Fijin egy mutáns darazsakról szóló könyvvel múlatta az időt (amellett, hogy bepiálva férjhez ment), és hogy a tudatalattijában is festmények vannak.

S hogy ne vesszen el a lényeg ("Talán ha Ed férfiként élt volna, nem úgy hal meg, mint egy ló.") a sok vicc között, Booth megteszi azt a szívességet, hogy összefoglalja nekünk, akarom mondani Bonesnak.

Booth: Itt vagyunk mi, mindannyian, alapvetően magányos, önálló lények, akik egymás körül keringünk, mind keresve a legcsekélyebb nyomát is egy valódi kapcsolatnak. Néhányan rossz helyen keresgélnek, néhányan csak feladják a reményt, mert magukban azt gondolják, "nincs odakint senki a számomra", de mindannyian próbálkozunk, újra meg újra. Miért? Mert néha-néha, olykor-olykor, két ember találkozik, és ott az a szikra, és igen, Bones, a fiú jóképű és a lány gyönyörű, talán először csak ennyit látnak, de szeretkezni, szerelmeskedni – ez az, amikor két ember eggyé válik.
Brennan: Tudományosan lehetetlen, hogy két test ugyanazt a helyet foglalja el.
Booth: Ja, de ami fontos, hogy próbálkozunk, és ha jól csináljuk, közel jutunk.
Brennan: Mihez? A fizika törvényeinek áthágásához?
Booth: Igen, Bones. A csodához. Azok az emberek, a szerepjátékaikkal, és a fétiseikkel, meg a kis szexjátékaikkal, az gagyi szex. Nos, tudod, legalábbis a igazihoz viszonyítva.
Brennan: Igazad van.
Booth: Igen, de... Egy pillanat, épp megnyertem a vitát?
Brennan: Aha.

Eredeti poénok:
Booth: Hey. (Hali.)
Brennan: Hay is for horses. (A széna a lovaknak való.)

Brennan: Where do horses stay in a hotel? (Hol szállnak meg a lovak egy hotelben?)
Booth: Bridle suite. (A 'kantár' lakosztályban – ez angolul ugyanúgy hangzik, mint a 'bridal suite', ami nászutas lakosztályt jelent.)

Booth: Two miles from here in the woods... Mr Ed... was found dead. (Két mérföldre innen az erdőben, Mr. Edet holtan találták.) A lényeg a rímelés – úgy hangzik, mint egy mondóka (Booth előadásában legalábbis).

Plusz:
– Megint egy utalás, amit Brennan nem ért: a Mister Ed egy amerikai tv-s sitcom sorozat volt a '60-as években, ami egy beszélő lóról (ő volt Mr. Ed) és gazdájáról szólt.
– Valamint a soron következő Couples Counseling – ahol Booth már megint ideges, fél, hogy a pszichiáter kihúzza belőle, miről álmodott az ügy után...

Megjegyzés:
Nem akartam hazavágni a hangulatot egy éktelen nagy dühkitöréssel, ezért csak itt, lábjegyzetben örökítem meg végtelen felháborodásomat a magyar szinkron szégyenén. Az még hagyján, hogy némely poént nem tudnak/nem igazán lehet lefordítani, ezért senkit sem nyelek le keresztben, de hogy pl. a zablát (bit) harapásként (angolul bite! ejtsd: bájt) fordítják (főleg hogy egy nyomról van szó – kíváncsi lennék, aki sosem látta az eredetit, mit értett ebből...), az egyértelműen a hozzá nem értés jele, bár közelebb járnék az igazsághoz, ha egyszerűen azt mondanám, hogy aki ezt írta, az nem tud angolul (higgyétek el nekem, erről papírom van).
Szóval javaslom mindenkinek (ahogy más fórumon is megtettem), aki csak a tévében látta ezt az epizódot, hogy sürgősen szerezze be az angol verziót és hozzá magyar feliratot, mert amit én találtam (by kabuki), az legalább 98%-ban visszaadja az eredetit, és ahol szükséges, ki is pótolja a hiányt. Csak hogy még egy példát említsek: amikor Brennan lovas viccet süt el az irodájában (ld. fentebb a hoteles poén), arra a következő viccet találták:
– Hova hajtja a fejét a ló a templomban?
– Igába.
Ugye mennyivel jobb, mint a szinkronos szerencsétlenség?
Na pont ezért nem véletlen, hogy én is az eredetiből szeretek idézni az elemzéseimben. És ezért is idéztem ennyit most, hogy legalább itt olvashassatok mindabból a jóból, ami a tévéből kimaradt.