Player Under Pressure (Feszült kapcsolatok) 3.11

Íme az eheti feladvány, ami nem is olyan nehéz: mi a legegyértelműbb jele annak, hogy ez a rész totál nem illik a többi közé? Na? Hát persze, hogy Hodgins bozontja! Még a kevésbé hűséges Bones-nézőknek is feltűnhet, hogy ilyen gyorsan azért nem nő az ember haja. Aztán az is egy nyom, hogy a főcímről eltűnt Sweets. Na és persze, aki csak a magyar rtlklubon látta a semmitmondó 'Feszült kapcsolatok' címmel megbélyegzett epizódot (mondjuk a 'Nyomás alatt' találóbb lett volna), az teljes joggal kérdezheti: mi a fenét görcsöl Hodgins Angela kezének megkérésén, amikor az elmúlt évad végén már oltár előtt álltak?

Aki nem ismeri a hátteret, az jogosan csóválhatja értetlenül a fejét. Ez az epizód ugyanis a 2. évad 19. részeként készült el, és 2007. április 18-án kellett volna adásba mennie, csakhogy két nappal korábban lövöldözés történt a Virginia Tech campusán, így a csatorna együttérzésből nem vetítette le a soron következő részt, ami ugye pont egy campuson történt gyilkosságról szólt. Vártak hát egy egész évet vele – gondolom a forgatókönyvírók sztrájkja miatt amúgy is volt lemaradás – és betették a 3. évad végére. Mentségükre legyen szólva, amit most a magyar televízióban láttunk (újabb béna húzás az rtl-től), nem ugyanaz, mint amit ők vetítettek le: az újravágott verzióból kivették a lánykérős Hodgela-részeket, és helyette felvettek egy pár újabb jelenetet, amin Cam és Angela összezörrenését láthatjuk, egy kis pikantériával fűszerezve. Ismét javasolt beszerezni hát egy epizódot "eredetiben"...

Egy kicsit még elméláznék ezen az évadcserén. Nyilván nem túl szerencsés húzás, de ha már megtörtént, agyaljunk rajta egy cseppet, hogy hogyan is illik ez bele a nagy Bones puzzle-ba. Ha már végig kellett szenvednünk Hodgins béna próbálkozását a nagy kérdés feltevésére, legalább láthattuk további sikertelen kísérleteinek a kezdetét: a 2. évad 20-21. részében is megkínlódott ezzel, végül a rákos verzió csak bejött Angelának. Hiányzott a 'King of the Lab'-es vetélkedés Jack és Zack között, viszont Brennan elég határozottan helyre rakta Hodginst, amikor az Zacket szekálta. Nyilván Sweets még nem létezett ekkor, tehát Brennannek és Boothnak a sport-kérdésben való nézeteltérésüket egyedül kell megoldaniuk, ami talán nem is baj – végül egész szépen lerendezik ezt külső segítség nélkül is.

Tulajdonképpen ebben rejlik a legérdekesebb részlet, amit elég nehéz észrevenni így, hogy már nem feltétlenül rémlik a kontextus: a 2. évadban, a 14. részben (The Man in the Mansion) Angela rábeszélte Brennant, hogy menjen el Sully kosármeccsére, és viselkedjen úgy, mint egy lány – vagyis szurkoljon neki, és legyen passzív a kapcsolatukban (ami ugye teljesen idegen tőle). Brennan el is megy a meccsre, és a maga érdes antropológus módján bókol Sullynak azzal, hogy mivel szerinte az atlétika a csata analógiája, így Sully egy harcosnak felel meg. Néhány résszel később (legalábbis az eredeti terv szerint), a 'Player Under Pressure'-ben, mikor Sully már rég elhajózott egyedül a naplementébe (igazából a napfelkeltébe), Brennan ismét szembesül a kosárlabda (meg általában a csapatjátékok) jelentőségével, illetve azzal, hogy Booth értékrendjében ez hol is helyezkedik el. Brennan tehát alaposabban elmerülhet az egyetemi sport világának elemzésében, de a következtetése is figyelemreméltó (erről majd később).

A négynapos hétvége után talált egyetemi hulla, aminek azonosításához párosunk segítségét kérik, elég kompakt méretű, mivel a szerencsétlent nem csak agyonnyomta egy tornaterem összecsukható lelátója, de amit lehetett belőle, azt át is préselte egy rácson. Ami meg megmaradt, azon egy jókora patkány lakmározott, akit Brennan mindjárt pártfogásába is vesz, a kicsinyeivel együtt (Emily Deschanel megint felvillanthatta állatvédő énjét). A 11-es számú medál, ami viszont túlélte a megpróbáltatásokat, egyértelművé teszi, hogy az Atlantic State University sztárkosarasáról van szó, és ezt erősíti meg a laborvizsgálat is. R.J. Manning lett volna az első számú fogás (az NBA-be), de ahogy Brennan azt kifejti (bár fogalma sincs róla, ez mit jelent), erre már nem fog sor kerülni.

R.J. nagymenő volt a suliban, ahol – Booth szerint – a sörön és a szexen kívül a diákokat a kosárlabdacsapat előrejutása érdekelte a leginkább – vagyis tényleg ő volt a király. Ennek köszönhetően nem csak a legyek keringtek körülötte (a halála után), de az önkéntes ügyvéd- és ügynökjelölt, a csapattársak és nem utolsósorban a lányok is. Ebben a sorrendben végig is lehet venni a gyanúsítottakat, amihez az edzőt is vegyük még hozzá. Potenciálisan mindenkinek volt indoka a gyilkosságra, aminek köze van a tiltott szteroidszedéstől a fertőző nemi betegségen át a féltékenység és a harag érzéséig. Épp ezért meglepő, hogy végül Cutler rendőrről derül ki a bűnössége, aki nem csak a posztja, de a lánya és potenciális veje érintettsége révén is végig szem előtt volt, sőt, még segített is Boothnak, hogy Francisből, a család gyanús jóbarátjából "kiverjenek" egy vallomást – még ha az nem is úgy sült el, ahogy remélte.

Az egész sztori nem olyan bonyolult, de a sok szál miatt kellőképpen érdekfeszítő, míg eljutunk A-tól Z-ig. Ott van például a kemény edző, akit csak az érdekel, hogy a csapatból a legtöbbet hozza ki, de aki emellett nagyon is esendő, és ezt nem restell kimutatni Booth előtt: ő maga is szteroidokat szedett fiatalon, épp ezért agydaganatot kapott, és már nincs sok hátra neki – de szánalmat, azt köszöni, nem kér. (Vajon ennek az agydaganatnak van jelentősége? Nem tudom, a 4. évad vége azért még nagyon messze volt ekkor.) Cutler sorsának fintora (kénytelen szembesülni ifjúkori önmagával, csak éppen egy más szemszögből) is megkapó, tulajdonképpen ez teszi fel az i-re a pontot az R.J. és társai viselkedésével kapcsolatos eszmefuttatásra. A kedvenc szálam pedig Brennan (ilyen formában ki nem mondott) véleményének beigazolódása arról, hogy ezen az egyetemen alig akad egy-két értelmes diák. Jimmy és Eddie nem észlények, őket még Booth is egykönnyen beugrathatja, hogy kiderüljön, melyik szed tiltott szert és melyik gyógyszert a kankójára. Eddie az agyát amúgy is az alsógatyájában hordja, így pláne nehéz rávenni arra, hogy gondolkozzon, és kitalálja, kitől kaphatta el a nyavalyát. Justine, a törölközős lány nem az a típus, aki a külsejéből fog megélni, de mint kiderül, ő is veszített az IQ-jából, amikor összeszűrte a levet a kosárüdvöskével. Az egyetlen, akinek láthatóan vág az esze, éppenséggel R.J. állandó barátnője, a pompomlányok mintapéldánya. Ironikus. Nem véletlen, hogy első kihallgatása alkalmával nem emlegeti fel R.J.-nek a párkapcsolatok terén vallott szabados elveit...

Na és persze nem csak a campuson zajlik az élet, de mint tudjuk, a Jeffersonban is. Ha már olyan sokáig tart összerakni egy ripityomra tört koponyát, egyszerűbb, ha összezúzunk egy másikat, hogy megkapjuk a kérdésünkre a választ. Zack és Jack pulykás kísérlete igazi klasszikus, és még az is hihető, hogy nagy lelkesedésükben eszükbe sem jutott, hogy pár centiről nézni egy húsprést nem a legbölcsebb dolog. (Igaz, ez az általában praktikusan gondolkodó Camnek is eszébe juthatott volna.) Mint ahogy az sem, ha a főnököd privát turmixgépében készíted el a legfrissebb kukacpürét. Hodgins beszólása: "ne aggódj, kiöblítem" és 'igazán nem értem, mi ezzel a bajod' arckifejezése egyszerűen haláli.

Na, most melyiket szeressem? Van ugyebár a Hodgins hogyan kérje meg Angela kezét verziónk, ami még úgy-ahogy elviselhető lenne, ha nem a 3. évad közepén túl lennénk, meg a Cam bebizonyítja Angelának, hogy igaza van című változat. Mivel ez utóbbi kimaradt a csak magyar csatornán Dr. Csontozók életéből, maradjunk ennél. Arról van szó, hogy Cam lepasszol egy Hodgins részére szóló anyagot Angelának, hogy továbbítsa neki, amiért Angela kicsit bepipul, mivel többnek érzi magát egy titkárnőnél, mire Cam aduászként bevet egy biztonsági kamera-felvételt, amin Ange és Jack félreérthetetlen helyzetben láthatóak a raktárban – nem, nem katalogizálni mentek oda. Angela, bár elsőre valóban elképed, azért nem hazudtolja meg magát: valójában egész elégedett az új szuvenírjével. Nyilván Cam tudta előre, hogy Angela hogy fog reagálni az aktatologatós felkérésre, és így akarta felvezetni a másik, kínosabb témát – ettől olyan nagyszerű főnök.

A rengeteg szórakoztató részlet mellett ennek az epizódnak elég erős oldala a Booth-Brennan viszony is, ami ezúttal egy kiadós vitával indul (igazi 1-2. évados stílusban), de mint a legtöbb vitájuk, végeredményben ez is előrébb viszi a kapcsolatukat. Már a legelső néhány szóváltásból kiderül, hogy Bonesnak mi a baja a sporttal: az, hogy szerinte túl nagy szerepet kap az egyetemek életében, ahol a tudománynak, a tanulásnak kellene a legfontosabbnak lennie (meg persze az egójának sem eshetett jól, hogy az ő előadásán csak 4 diák jelent meg holmi meccs miatt). Boothnak egyrészt megint vissza kell rángatni őt a realitás talajára, hogy lássa, a valóságban nem így működnek a dolgok; másrészt el kell viselnie, hogy ez is olyan téma, aminek kapcsán Brennan ismét térdig gázol az érzéseiben, mivel Booth éppenséggel maga is a kívülállók által izomagyúnak titulált sportolók elitjébe tartozott a régi szép időkben. Ennek legszebb példája, amikor Brennan a tornateremben Boothra zúdítja összes ellenérzését a sporttal kapcsolatban (s bár úgy tűnik, oda sem figyel Booth próbálkozására, hogy megtanítsa helyesen kosárra dobni, azért mégis próbát tesz a végén).

Bones: Antropológiai értelemben, a sport csak az egyik módja, hogy a fiúk a harcban való jártasságukat gyakorolják. (...) Igazság szerint a sportolók alapvetően érzelmileg a gyerekkorban rekedtek, gyerekes játékokat játszanak, mintha felnőttes jelentősége lenne. Ennél már csak azok a felnőttek nagyobb gyerekek, akik sportműsort néznek.

Booth tudja, hogy Bones túlontúl excentrikus figura, ezért egy darabig nem is veszi magára, amit hall, de Brennan most még (ebből is látszik, hogy időben még 1 évvel korábban vagyunk) nincs tisztában azzal, hogy meddig mehet el a kínos őszinteségben, így sikerül neki kiborítani a bilit.

Booth: Én harcoltam háborúban, tehát ha a sport egy gyerekes pótlék, azzal együtt tudok élni.

Bootht tényleg sikerült kihozni a sodrából, de mivel a társával szemben különösen türelmes szokott lenni, maga is tudja, hogy nem sokáig fog rá haragudni. Brennan persze Bootht nem számította bele abba a kategóriába, akik ellen kikelt, de nem tudott Booth élsportolói múltjáról (újabb probléma az időbeliséggel: a 3. évadban már volt szó erről nem is egyszer, pl. 'The Boy in the Time Capsule' 3.07), no meg Booth maga szolgáltat bizonyítékot arról, hogy nem vehető egy kalap alá az R.J.-félékkel.

Bones: Te nem megjátszod a harcost. Te harcos vagy... minden nap. Te kétségtelenül... egy teljesen kifejlett férfi vagy.

Bones sokkal nagyobb bókkal illeti Bootht, mint azt ő valaha felfoghatná: ha úgy vesszük, a Sullyval való (tudatalatti?) összehasonlításból került ki győztesen. Amikor Sullyt nevezte harcosnak Brennan, épp megjátszotta, hogy "lány", vagyis a maga módján próbált bókolni a fiúnak, akivel randira készült. Sully éppenséggel a soha fel nem növő kamaszt példázza, aki mindenbe belefog, mindent kipróbál, de nem kötelezi el magát – így ő pont az a kategória, aki csak eljátssza a csatát. Booth nem ilyen, és ezt Brennan is pontosan látja: ő minden egyes lányra név szerint emlékszik, és napról napra megvívja a maga harcait.

És még egy érdekes kis elszólás, ami megpróbál elbújni az egyéb, üggyel kapcsolatos megbeszélnivaló között:

Brennan: (R.J. barátnőjéről) Úgy döntött, hogy kitart mellette, miközben engedi, hogy bármelyik nővel lefeküdjön, akivel csak akar.
Zack: Ez rendkívül racionálisan hangzik.
Brennan: Ez az, ami zavaró. (Zack odaadja a kész koponyát.) Szép munka.
Zack: Az az elképzelés, hogy egy személy jelenthet mindent a másiknak, minden igényét kielégíti, vagy akár egynél többet, szentimentális és émelyítő.

Zackkel ellentétben Brennannek van egy mentora, aki úgy tűnik, már képes volt benne elhinteni a kétkedés magvát arra nézve, hogy a racionalitás mindenre megnyugtató választ adhat. Szegény Zacknek meg fogalma sincs a valódi párkapcsolatokról, így nem csoda, hogy amit ő állít, az jobbára a Bones öniróniája.

Brennan és a diákok:
Justine Berry: Mi a franc... érti mire gondolok?
Brennan: Egyáltalán nem.

Brennan: Az összes rossz döntésed közül, amit valaha hoztál, egyedül amiatt szégyenkezel, mert szexeltél egy nem dögös lánnyal?

Brennan: Maga okos lány, miért nem használt óvszert?
Justine Berry: Használok... többnyire.
Bones: (Boothnak) Tudod mit? Tévedtem. Nem is okos. Ez egy szörnyű egyetem.

Brennan: Miért nincs feldúlva?
Dallas Verona: De kérem. Értem: azt hiszik, mert R.J. megrögzötten csajozott, talán a halálba csalogattam vagy ilyesmi?
Brennan: Okos lány.

Brennan: Azért sír, mert szerette, vagy mert elvesztett egy villát?
Booth: (tátogja) A villa.

Brennan és a sport:
Brennan: Az ókori görögök egy állati bőrből készült, gabonával töltött labdát üldöztek. De az egy termékenységi rítus volt, amit anyaszült meztelen játszottak.
Hodgins: Csupaszon? Benne vagyok.
Zack: Én többnyire jobban festek teljesen felöltözve.

Booth: Tudod, veled ellentétben a legtöbb ember élvezi, ha van olyan időtöltése, amivel kikapcsolhatja az agyát.
Bones: Kikapcsolja az agyát, mint a drogok és az alkohol?

A munka és a móka:
Zack: Nem hiszem, hogy az áldozatot a lelátó ölte meg.
Hodgins: Hogy érted? A srác egy harmonika!

Cam: Szóval a "kocsonyás mátrixon" ambrózia salátát értettél?
Hodgins: A kocsonyás mátrix tudományosabban hangzott.

Angela: Nem akarom szemléltetni vagy ilyesmi, de nem lenne nehéz beverni valaki fejét egy időben azzal, hogy kiszolgálják?
Cam: Ez a multi-tasking.

Cam és Angela – meg a hiányzó jelenet:
Angela: Én lerajzolok dolgokat, oké? A folyadékok nem éppen az én szakterületem.
Cam: Ez Hodgins szakterülete, és Hodgins a te szakterületed, így számításaim szerint, minden szakterület tökéletesen átfedi egymást.

Angela: Gondolkoztam és... nem hiszem, hogy profi dolog volt rám bízni ezt az anyagot.
Cam: Tényleg? miért is?
Angela: Nem vagyok Hodgins asszisztense.
Cam: De a barátnője vagy.
Angela: A gond az, hogy az, hogy én a barátnője vagyok személyes, magánügy, és ez itt munka.
Cam: Ahh (egy CD-t tesz a számítógépébe)
Angela: Úgy értem, nem hiszem, hogy jó keverni a magánéletet a munkával. Hodgins és én teljesen független emberi lények vagyunk, teljesen független karrierrel.
Cam: Véleményed szerint, átléptem egy határt.
Angela: Igen. Ez a véleményem.
Cam: Bocsánatot kérek, Angela.
Angela: Köszönöm.
Cam: (Angela elindul kifelé.) De talán megérted, miért voltam kissé összezavarodva, ugyanis szemmel láthatólag nem vagy mindig az ellen, hogy a magánéletedet a munkahelyen éld.(Angela meglátja a róla és Hodginsról szex közben készült videót.)
Angela: Te jó ég.
Cam: Mert amit itt műveltek, az rendkívül személyes.
Angela: Ja, rendkívül... személyes.
Cam: Olyan részeiteket látom, amiket inkább meghagynék a fantáziának.
Angela: Mikor tettek biztonsági kamerákat a raktárhelyiségbe? Ki látta még ezt?
Cam: Ezidáig, csak én és egy nagyon megértő biztonsági őr.
Angela: Istenem. Nos, jól érveltél.
Cam: Jó. Ez az egyetlen példány.
Angela: Számít valamit, hogy ez az ebédidő alatt történt? Ami, mint tudod, privát időtöltés.
Cam: Nem.
Angela: Rendicsek. Meg kellett kérdeznem.

(Angela huncutul körbenéz, majd berakja a videós cd-t a gépébe. Láthatóan tetszik neki, amit lát. Cam benéz hozzá.)
Cam: Angela.
Angela: Igen? Tudod, ez egész jó. Mármint, ezekről az ember rendszerint azt gondolja: "Uram atyám, több jóga, kevesebb szénhidrát", tudod, de ez nem is rossz.
Cam: Talán le kéne... csavarni a hangerőt.
Angela: Ja, köszi.

A fikció és a valóság:
– Érdekesség, hogy 8 évvel a 'Player Under Pressure' esete előtt hasonló dolog történt David Boreanazzal: a Buffy egyik epizódjának vetítését szintén el kellett halasztani a Columbine High iskolában történt tragédia miatt.
– Véletlenül David Boreanaz is emlékszik annak a lánynak a nevére, akit először csókolt meg, és azt is tudja róla, hogy most mivel foglalkozik.
– Alig észrevehető, de amikor Cutler először húzza elő a pisztolyát, hogy lelője magát, a fegyver visszacsúszik, és a kamera is ugrik egy kicsit. Első látásra fel sem tűnik, de akit érdekel, 39:45-től nézze újra.
– Hangulatzene az utolsó képkockákhoz: Sam Robertstől az Uprising Down Under.